Izzasztókunyhó

Az izzasztókunyhó szer(tartás) az ősi kultúránkból örökölt testi-lelki-szellemi tisztító tevékenység, amely nem azonos a manapság jobban ismert skandináv típusú szaunával. Ókori történetírók ránkmaradt feljegyzései még beszélnek a szkíták izzasztókunyhó szertartásáról, valamint a középkori magyar inkvizíciós jegyzőkönyvekben is olvasható ennek gyógyító célból történő használata az akkori táltosok által. Ahogy a római egyház tűzzel-vassal irtotta a térhódítása után a magyar írásos és tárgyi hagyatékot (az azt őrzőkkel együtt), amely az ősi kultúránkból ránk maradt, így tűnt el az izzasztókunyhó szertartás is a szokásos tevékenységek közül.

Aki ismeri például az Arvisúrát és a tatárlakai korongot (amely a Kárpát-medencéből került elő és régebbi mint a sumér agyagtáblák), valamint hallott Móricz János dél-amerikai kutatásairól, vagy találkozott már az ujgúr és boszniai (besenyő) területen lévő piramisokkal, vagy a székely-magyar rovásírás jeleit összehasonlítja az egyiptomi démotikus írás jeleivel,az megérti, hogy a magyarság az egyik túlélője az egykor volt ősi kultúrkörnek. Tehát nem véletlen, ha az izzasztókunyhó szer manapság a szintén rokon népeknek tekinthető lakotáktól került vissza Magyarországra Sólyomfi Nagy Zoltán és mások segítségével.

Úgyhogy szervesen hozzánk tartozó ősi módszerről van szó, amelyik egyszerre gyógyítja a testi betegségeket, a lelki problémákat, valamint szellemileg segíti a világ törvényszerűségeinek magasabb szintű megértését is. Ebben a kunyhóban felerősödik az energetikai, érzelmi és gondolati kapcsolat a mindenséggel, az Istennel. Kérések, imádságok segítségével behívhatjuk életünkbe a szükségszerű megoldásokat, amely a saját sorsunk által kijelölt fejlődési úton segítenek előre. Nem biztos, hogy a segítség a vágyainknak, vagy terveinknek megfelelő formában érkezik, de az biztosan elmondható, hogy értünk történik.

A szertartás majdnem egész napos elfoglaltságot jelent a résztvevők számára, délelőttől kora estig tart általában. Ajánlatos a kunyhózás napján böjtölni egészen a szertartás végéig, csak tiszta vizet szoktunk inni. Az izzasztókunyhóba nem jöhet be (saját és társai érdekében) az, aki súlyos keringési, idegrendszeri, légzőszervi beteg, illetve menstruáló nő. A kunyhóban sokkal erősebb kapcsolat jön létre a Mindenséggel, az Istennel, így a bent elhangzó kérések, köszönetek hatékonyabban működnek, mint általában. Sokszor erős testi-lelki tisztulási folyamatok, ill. tudatos megélések történnek, amelyekkel kapcsolatban titoktartási kötelezettsége van minden résztvevőnek. A szándékainkat, vágyainkat, kéréseinket kötetlen formában, saját szavainkkal fejezzük ki, nagyon fontos, hogy nincsenek dogmatikus előírások. A kunyhóban elhangzanak énekek is, amelyeknek szintén erős segítő, ráhangoló hatásuk van.

A kunyhót közösen bontjuk le, végül közös étkezés zárja a tevékenységünket, amelyen a mindenki által hozott és felajánlott ételeket közösen fogyasztjuk el.