Az izzasztókunyhóról mindenkinek 4. rész

2017.10.02

Izzasztókunyhó, mint lehetőség a változtatáshoz

A gondolataink teremtő erejével kapcsolatban újra kezdünk tudatosak lenni, a materialista életszemlélet zsákutcájából kiérve. Nekem például nagyon fontosak voltak (és ma is azok) a valóság, a hétköznapok visszajelzései, saját kísérleteim a tudatos teremtéssel, amelyek mind önmagam, és az élet jobb megismeréséhez vezetnek. Mindannyiunk tele vagyunk kimondott, vagy kimondatlan - esetleg elfojtott, de létező - vágyakkal, tervekkel. Legtöbben vágyunk arra, hogy életünk boldogabbá váljon, de hányan vállaljuk a felelősséget és a feladatokat, például a hitrendszerünkben, vagy nézőpontjainkon, esetleg életmódunkon, vagy akár az embertársainkhoz való viszonyulásainkon való változtatást? Pedig ezek a fejlődési utak - amikor bármelyikünk sorsában időszerűvé válnak - kikerülhetetlenek. Az életünk általában futószalagon hozza elénk azokat a találkozásokat, élethelyzeteket, amelyek vagy tükröt tartanak elénk, vagy tudatalattinkban lévő mintáink átalakítására kényszerítenek. Vannak, akik tudatosan a kezükbe vették életük alakítását, mások megvárják, hogy a sors egyre keményebb megnyilvánulásokon keresztül rugdossa át őket ezen a folyamaton.

Az izzasztókunyhó egy felerősített kapcsolódás lehetőségét adja saját magunk felső (szellem) lényével, a Mindenség erőivel, a Jóistennel, vagy bármely más formában megszemélyesített segítőkkel, tiszteletben tartva az egyéni hitrendszereinket. A "Minden a rokonom" szokásos kunyhózós köszönés is az együvé tartozást az egységélmény megélését segíti, amely segít kilépni a társadalmilag berögzült megosztottságból, látszólagos szembenállásból. Aki életében bármilyen változást (gyógyulás, megbocsájtás, körülmények, stb) szeretne, annak ez a szertartás teljesen egyéni, és választható módon nyújt lehetőséget, a különböző segítségek meghívására, az őszinte kinyilatkoztatásra. Az ember - bármilyen tanult és bölcs is -, nem képes a Mindenségtől elszakadva, egyedül megoldani az élethelyzeteit, ezt előbb-utóbb be kell ismernünk.

Az izzasztókunyhóban elhangzó őszinte, belülről fakadó kívánságok az általuk kisugárzott rezgések nyomán (nagyon fontos a közben megélt érzés) beindítják a Világmindenség támogató erőit, melyek mindig az időszerű fejlődéshez szükséges helyzetet, kapcsolódásokat, lehetőségeket idézik meg. Tehát nem biztos, hogy az elme által kigondolt formában, de mindenképpen az egyénileg szükséges megoldást és a lelki fejlődést, változtatást segítve indulnak be a kunyhót követő időszakban. Akik eléggé nyitottak és jól ráhangolódnak a kapcsolódásra, azok akár rögtön megkaphatják a válaszokat a kimondott, vagy ki nem mondott kérdéseikre a kunyhóban, vagy közvetlenül utána. Persze nagyon fontos, hogy vállaljuk-e a kívánt változtatásokhoz vezető út feladatait, hajlandóak vagyunk-e saját energiabefektetésre ezzel kapcsolatban. A jól ismert mottó: Segíts magadon, Isten is megsegít!

Áldás!

Atilla-Atarvis