A pénz
A baj a kihívással, a csábítással van, mivel a pénz birtoklása az emberi
telhetetlenséget, a mértéktelenséget, az irigységet, az agressziót, a másik
ember feletti uralom vágyát, az energia rablásának lehetőségét ajánlja fel.
Azokból, akik az emberi fejlődés azon szakaszában vannak, ahol még nem értik az
élet mélyebb összefüggéseit, ok-okozati rendszerét, a teremtés és vonzás
törvényét, előhozza ezeket a tulajdonságokat. Ezért van hát az ellenérzés a
pénzzel szemben - igazságtalanul -, mivel ezek a jegyek akkor is megvannak
valakiben, ha nem akarja tudomásul venni. Sőt! A világunkban olyan tükröket
látunk néha, olyan vonásokat veszünk észre másokban, amelyek bennünk is (akár
letagadottan) megvannak. Akkor idegesít valakinek valamely megnyilvánulása, ha
az a minőség bennem is megvan valahol, csak nem akarok tudomást venni róla. Így
hát saját maga meg nem oldott konfliktusai elől menekül az, aki bármely ilyen
eszközt rossznak, károsnak, vagy egyenesen bűnösnek titulál. Ezt azért is
nehezebb a mi kultúránkban észrevenni, mivel több száz év óta az elfojtásokra,
a problémák szőnyeg alá söprésére, képmutatásra nevelték az embereket az éppen
uralkodó ideológusok. Az ember szeretne szép, tiszta, tökéletes,
szeretetteljes, stb. lenni például a templomokban elhangzó tanítások szerint,
de ezt nem elméletben, agyi gondolkodás szerint kell elérni, hanem a
hétköznapok valóságában élni. Sajnos kevés az a hiteles személy, aki példa
lehet az életével, nem véletlen a mondás: "bort iszik és vizet prédikál". Ez
sajnos évezredes tapasztalat.
Én nem hiszek tehát a pénz különböző tulajdonságokkal való felruházásában, még
akkor sem, ha manapság - talán már nem sokáig - sokszor rosszul használják
egyesek. Sőt a pénzt kifejezetten egy segítő, áramló energiának tartom, ami a
mai világ működési rendszerében segíti megvalósítani vágyainkat. Az pedig, hogy
ez a vágy milyen szándékból született, az legyen mindenkinek a saját elszámolni
valója az Istennel.Áldás!Atilla-Atarvis